BWV 4 Húsvét vasárnapra
	Christ lag in Todesbanden	Krisztusunk feláldoztatott
1. Szinfónia
2. Kórus (I. versszak)	Christ lag in Todesbanden Für unsre Sünd gegeben, Er ist wieder erstanden Und hat uns bracht das Leben; Des wir sollen fröhlich sein, Gott loben und ihm dankbar sein Und singen halleluja, Halleluja!	Krisztusunk feláldoztatott Váltságára bűneinknek, De harmadnap feltámadott, Megszerezte életünket, Ezért szívből vígadjunk, Istenünknek hálát adjunk, Zengedezzük: halleluja! Halleluja
3. Duett (szoprán, alt) (II. versszak)	Den Tod niemand zwingen kunnt Bei allen Menschenkindern, Das macht' alles unsre Sünd, Kein Unschuld war zu finden. Davon kam der Tod so bald Und nahm über uns Gewalt, Hielt uns in seinem Reich gefangen. Halleluja!	Nem volt olyan emberfia, Ki erőt vett a halálon: Bűnért kellett meghalnia Mindenkinek a világon; Rabjaivá így lettünk, Hatalma így nőtt felettünk, De megtörte Isten Fia! Halleluja!
4. Ária (tenor) (III. versszak)	Jesus Christus, Gottes Sohn, An unser Statt ist kommen Und hat die Sünde weggetan, Damit dem Tod genommen All sein Recht und sein Gewalt, Da bleibet nichts denn Tods Gestalt, Den Stach'l hat er verloren. Halleluja!	Jézus Krisztus értünkjött le Készségesen Atyjától, Minden bűnünk eltörlötte És megmentett a haláltól; Rajt győzelmet aratott, Csak árnyéka maradhatott, Fullánkja nem árthat újra! Halleluja!
5. Kórus (IV. versszak)	Es war ein wunderlicher Krieg, Da Tod und Leben rungen, Das Leben behielt den Sieg, Es hat den Tod verschlungen. Die Schrift hat verkündigt das, Wie ein Tod den andern fraß, Ein Spott aus dem Tod ist worden. Halleluja!	Csodás harc volt ez, hatalmas, Élet s halál állott szemben: Az élet lőn diadalmas E végzetes küzdelemben; Egyik halál elnyelte A másikat, s az szégyellte, Hogy ide kellett jutnia. Halleluja!
6. Ária (basszus) (V. versszak)	Hier ist das rechte Osterlamm, Davon Gott hat geboten, Das ist hoch an des Kreuzes Stamm In heißer Lieb gebraten, Das Blut zeichnet unsre Tür, Das hält der Glaub dem Tode für, Der Würger kann uns nicht mehr schaden. Halleluja!	Húsvétunknak szent Báránya Jött le értünk az egekből, S magát lelkünk jóvoltára Adta igaz szeretetből; Ajtónkat a vérével Festé meg, és így nem ér el Bennünket a vész angyala. Halleluja!
7. Duett (szoprán, tenor) (VI. versszak)	So feiern wir das hohe Fest Mit Herzensfreud und Wonne, Das uns der Herre scheinen lässt, Er ist selber die Sonne, Der durch seiner Gnade Glanz Erleuchtet unsre Herzen ganz, Der Sünden Nacht ist verschwunden. Halleluja!	Szent örömmel ünnepeljünk, Jézusunknak hálát adva: Krisztus a mi Fejedelmünk, Igazságunk fényes napja; Ránk sugárzó kegyelme Bevilágít a szívekbe, S eloszlik az éj borúja. Halleluja!
8. Kórus (VII. versszak)	Wir essen und leben wohl In rechten Osterfladen, Der alte Sauerteig nicht soll Sein bei dem Wort der Gnaden, Christus will die Koste sein Und speisen die Seel allein, Der Glaub will keins andern leben. Halleluja!	Ünnepeljük szent hitünknek Kovásztalan kenyerével: Régi kovászt szüntessük meg Kegyelmének ígéjével! Krisztus magát áldozza, Hogy lelkünket elhalmozza; Hitünk legfőbb táplálója: Halleluja!
	Letöltés nyomtatható (Word) formátumban (Okosi Marianna eredeti változata)	(Vietórisz József fordítása) visszatérés a főoldalra